Amikor egy szoptatott kisbaba esetében felmerül az ételallergia gyanúja, bizony ez a helyzet rendesen feladja a leckét mind a családnak, mind az őket támogató szakembereknek. Mivel a tünetek rendkívül változatosak, és nem utalnak egyértelműen az allergénre, így már az allergén beazonosítása is komoly kihívást jelenthet. Létezik, igaz rendkívül ritka az az állapot, amikor a szoptatást azonnal abba kell hagyni és a babát mesterségesen kell aminosav alapú gyógytápszerrel táplálni, de szerencsére az ételallergiás babák zöme az anya teljes eliminációs diétája mellett remekül szoptatható.
Mit tehetünk tehát, ha kisbabánk gyanús, hogy ételallergia által érintett?
Az első dolog, ami az allergén beazonosítását szolgálja egy nagyon pontos étkezési és tünet napló, amit az anya ír onnantól, hogy az ételallergia lehetősége felmerül (mikor, miből – pontos receptúra!!! – mennyit evett az anya – ezzel párhuzamosan a baba tünetei, mindkettő 24 órás lebontásban), ugyanis az ismétlődő mintázatok segíthetik a szóba jöhető allergének körének szűkítését, illetve nagy segítséget nyújt a gasztroenterológusnak is a tájékozódásban. Amennyiben már körvonalazódik, hogy mi okozhatja a tüneteket, a következő lépés a teljes eliminációs diéta az adott allergénre és az étkezési és tüneti napló további vezetése.
Hogy képzeljünk el egy teljes eliminációs, vagy más néven nulldiétát?
Ilyenkor az allergént, annak származékait és a keresztszennyeződés lehetőségét is ki kell iktatni, hogy az anya szervezetéből ki tudjon ürülni, mert addig, amíg ez nem történik meg, addig ugyan csökkenő mértékben, de a baba szervezetét terheli, így utána számíthatunk csak látványosabb javulásra.
Az első technikai dolog, pontosan beazonosítani, miben nincs jelen az allergénünk. (E számokat, pontos összetevőket és az allergén információkat _mindig_ el kell olvasni vásárláskor) A második, hogy a vásárolandó/megvásárolt élelmiszer esetében ki kell zárni a tároláskor történő szennyeződést. Vásárláskor egyszerűbb a dolog, mert az előre csomagolt és “mentes”-ként jelölt élelmiszerek megbízhatónak tekinthetőek. Otthon fontos, hogy zárt edényben, a potenciális szennyezéstől távol tartva legyen tárolva az allergénmentes eledel. Az elkészítéskor is fontos, hogy ne szennyeződjön: nem szabad olyan vágódeszkát, sodró/nyújtófát vagy bármilyen fából készült eszközt használni, ami korábban érintkezett a kerülendő élelmiszerrel. Fontos, hogy a munkafelületek is allergénmentesek, nem csak tiszták legyenek. Ez azt jelenti, hogy az allergénmentesség érdekében érdemes külön mosogatószivacsot használni a diétázó edényei, evőeszközeinek tisztítására. Nem szabad allergént fogyasztó személlyel közös pohárból/üvegből inni.
Mit tegyünk, ha a hibátlanul kivitelezett eliminációs diétában nem tapasztaltunk teljes sikert? Ha a tünetek mérséklődtek, de nem szűntek meg? Ilyenkor tud hatalmas segítséget jelenteni a folyamatosan vezetett étkezési és tünetnapló, aminek az áttekintésével a szakavatott szem be tudja azonosítani a következő allergént, esetleg keresztallergént, aminek a diétájával közelebb kerülünk a probléma megoldásához.
Elsőre ezt elolvasni elég ijesztőnek tűnhet, azonban az anyatej biológiai előnyei a mesterséges táplálással szemben hatalmasak, a szoptatós élethelyzet pedig szintén nagyon nagy segítség lehet a baba fájdalomcsillapítása és a folyamatos bélregeneráló hatása révén.
Mikor nem érdemes diétázni?
Ha a baba ételallergiája kizárható, akkor minden anyai diéta teljesen felesleges, rutinból az anyai eliminációs diétát javasolni az adott baba-mama páros vizsgálata nélkül ugyan nem jár különösebb veszéllyel, azonban fölösleges mentális és anyagi megterhelésnek valamint stressznek teszi ki az egész családot.
(A kép forrása: Egészségkapu.hu)
