Tag: #hordozas

Hamarosan itt a jó idő és újra előkerül a fényvédelem kérdése.
Az újszülöttek bőre 11-szer vékonyabb, mint egy átlagos felnőtté és a pigmentrendszere sem fejlődött ki még teljesen. (Nem igazán szoktunk találkozni szeplős csecsemővel, de a szeplős kisgyerek már nem olyan ritka látvány) Ennek az is velejárója, hogy egy kisbaba bőrét a felnőttekénél fokozottabban érdemes védeni a napfény esetleges káros hatásaitól.
Az első életévben a kémiai fényvédő krémek a pigmentáció fejletlensége miatt nem olyan hatékonyak, mint amit a magas faktorszám alapján sejtenénk, a fizikai fényvédőkrémek (általában sűrű, fehér kenőcsök magas cink-oxid tartalommal) amik a bennük lévő ásványi anyagok fényvisszaverő képességét használják ki a kívánt hatás elérése érdekében – eltömíthetik a baba bőrének parányi pórusait.
Ha tehetjük, pici babával inkább ne menjünk ki abban az időszakban, amikor az UV sugárzás nagyon magas. Ha ez nem megoldható – akkor pedig érdemes a ruházattal védeni a baba érzékeny bőrét.

A karikás kendők használata remek alternatívát jelentenek azokra a szituációkra, mikor nem szeretnénk több méternyi kendőanyaggal bíbelődni.

A szövött karikás kendők anyagukat tekintve ugyanazok, mint a szövött hordozókendők, azonban jelentősen rövidebbek és egyik végükön két karika található. Előnyük a hosszabb hordozókendőkkel szemben, hogy használat közben nem érnek le a földre (méretük 160-220 cm közt változik), használata egyszerű és gyors, bár elsősorban rövidtávú csípőhordozásra alkalmas, elöl és háton hordozni is jól lehet benne. Mivel megfelelő használat esetén tökéletesen beállítható a baba és a hordozó személy testére, megvalósítható benne az élettani testtartás már újszülött kortól, így elöl és csípőn már újszülött kortól ajánljuk. Koraszülött kisbabák hordozására is alkalmas, amint a baba állapota a hordozást megengedi.
Hátrányuk hogy féloldalas terhelést ad, ezért nagyon fontos – mind a baba, mind a hordozó személy szempontjából – hogy mint minden féloldalas kötésmód esetében, itt is felváltva, mindkét oldalon hordozzuk kisbabánkat.
Karikás kendőben a háton hordozás kizárólag rövidtávon, és csak együttműködő totyogóval megvalósítható, nem tartozik a gyakran használatos és első körben ajánlott kötések közé.
Laktációs szempontból nagyon fontos, hogy végig gondoljuk, mik a céljaink ezzel a hordozási móddal. Mivel elől és csípőn hordozáskor a hónalj alatt megy el a kendő felső szegélye, így ott könnyen megnyomhatja az anya tejmirigyeit illetve nyirokereit, valamint egy túlzottan lecsúszó karika is nyomást gyakorolhat a mellekre. Tejbelövelléskor, mellgyulladásra hajlamos vagy nagyon nagy mellű édesanyáknál így ennek az eszköznek a használata meggondolandó. A karikás kendőben történő háton hordozáskor a karika a két mell közé vagy magára a mellre esik, így kifejezetten nagy a mellgyulladás veszély a használatkor.

A megkötés módja vázlatosan a következő: fektessük az egyik vállunkra a karikás kendő karikás felét úgy, hogy a karikák a vállgödrünkbe essenek. A kendő hátunk mögött lógó részét a felső szegésénél fogva a vállunkkal ellentétes oldalon vezessük előre. Fogjuk meg a kendő alsó szegését és húzzuk fel a hát és a kendő közt, hogy az anyag megforduljon. Ezzel a lépéssel biztosítjuk, hogy a bugyor, amibe a baba kerül, szimmetrikus legyen. Ráncoljuk a kendő karika nélküli végét sávonként egyenletesen és bújtassuk át a kendőt mindkét karikán úgy, hogy a testünk felőli oldal essen alulra, majd, miután mindkét karikán átbújtattuk, az alul lévő karikán bújtassuk vissza. Az így kialakított bugyorba csúsztassuk bele kisbabánkat a vállunkról a korábban már leírt módon, úgy, hogy a baba hátán csak egy ránctalan rétegben fusson az anyag – kora illetve újszülöttek esetén a fülük kétharmadáig, nagyobb babák esetén a válluk vonaláig támassza a hátukat a kendő – és a fennmaradó anyag a térdhajlatukban legyen, hogy megvalósulhasson a térdhajlattól térdhajlatig történő alátámasztás. Húzzuk meg a kendőt a karikákon, sávonként hogy feszes legyen. Minden húzás abba az irányba történjen, ahonnan az adott sáv érkezik. A baba térdei köldökig legyenek felhúzva, a két combcsont által bezárt szög újszülötteknél ne legyen nagyobb, mint 90 fok, így az élettani pozíció megvalósítható.

A képen lévő alany amúgy két éves elmúlt, leszögezte, hogy nem akar a hátamra kerülni, és mikor megnézte a képet, közölte azt is, hogy “nagyon cuki vagyok.” Azt hiszem, igaza van <3

A kötés kissúlyú és koraszülöttek számára is ajánlható, tekintettel arra, hogy a babát fiziológiás pozícióban ortopédiailag helyesen és tehermentesen rögzíti, a baba arca és a légutak jól láthatók, szabadok, a baba amennyiben a rosszullét vagy a stressz jeleit mutatja, nagyon gyorsan kivehető belőle. Éppen emiatt nappali kenguruzás megvalósítására is alkalmas, a szülő mindkét kezét szabadon hagyja.

A kötés a laktáló emlőket nem érinti, nincs rajta olyan felület, ami meg tudná nyomni a melleket, sehol sem rontja azok vérellátását és a nyirokereket is érintetlenül hagyja. Császármetszés esetén is, mivel lefutásából adódóan a császárheget nem érinti és az anyai medencealapi izmokat a vizsgált kötések közül a legkedvezőbb formában terheli, jó választásnak bizonyulhat.

A kötést az alábbiak alapján tudjuk megkötni:

Miután megkerestük a kendő közepét, azt az egyik kezünkbe fogjuk, a lelógó két szárat pedig átvetjük az azonos oldali vállunkon, ügyelve arra, hogy a szárak ne tekeredjenek meg. A babát a vállunkra fektetjük, majd alulról átnyúlva a kendőn, áthúzzuk a lábait a kendőn. A baba popsiját gondosan megtámasztjuk, nehogy kicsússzon a kendőből, a háta mögött pedig annyi anyagot húzunk felfelé, ami a füle vonaláig ér. A baba feneke alatt maradó anyagot gondosan elrendezzük térdhajlattól térdhajlatig.

Hogy a felső szegés megfelelően feszes legyen, a vállunkon lévő kendőszár alatt átnyúlva húzzuk át a nyakunkhoz közelebb eső szegést és fordítsuk át a kendőt lassan, zongorázó mozdulatokkal, hogy a fordítás során a kendő hosszanti sávjai egyenletesen meghúzhatók maradjanak. Ügyeljünk arra, hogy a hátunk mögött lelógó kendőszár is forduljon át, ne tekeredjen meg! Ugyanezt csináljuk meg a másik oldalon is!

Nyújtsuk hátra a bal kezünket és húzzuk át az ellentétes oldalon lógó kendőszárat az alsó szegésénél fogva, majd ugyanígy a jobb kezünket hátranyújtva hozzuk előre a másik szárat is. Figyeljünk arra, hogy közben a szárak ne gyűrődjenek vagy tekeredjenek meg! Ezután mindkét kendőszárat sávonként feszesre húzzuk és a baba popsija alatt a szárakat lapos csomóra kötjük. Fontos, hogy ennél a kötésformánál nem keresztezzük sem a baba hátán, sem a lábai alatt a kendő szárait, így nem gyakorolunk felesleges nyomást az érzékeny gerincre és nem kényszerítjük a lábait túlságosan széles terpeszbe sem, azaz a baba teljes kifózisban pihenhet a hordozó személy mellkasán. Ha a vállon lenyúló rész zavar – pl. magasra nyúlásnál – akkor a lelógó részt óvatosan fel lehet hajtani a vállról. Fontos, hogy nem szabad egyszerűen csak feltűrni az anyagot, mert akkor kilazul a kötés.

(A videó a liliputi love youtube csatornáján megtekinthető)