Fel ne kapkodd minden nyikkanásra, mert még elkapatod! Aztán meg fogsz tőle őrülni, hogy állandóan csak rajtad akar majd lógni…
Nos, elárulom, hogy válaszkészséggel még senki sem rontotta el egy kisbaba nevelését. Egyáltalán, nem is igazán lehet nevelésről beszélni egy pici baba esetében, inkább gondozás, együttélés jellemzi ezt az időszakot.
Az emberré válás folyamata jelentős fizikai és etológiai változásokkal járt. A két lábon járás és ezáltal a nagyméretű agykoponya kialakulása miatt gyermekeinket fiziológiás koraszülöttként hozzuk világra a várandósság 37-és 42. hete között. Az ember csecsemő más főemlősökhöz képest meglehetősen éretlenül születik. Ugyan érzékszervei működnek és az állatvilágban a legnagyobb újszülött aggyal rendelkezik, de idegrendszere mégis éretlen, fizikai képességei pedig messze alulmaradnak a többi főemlős kölyökéhez képest. Születése után azonban fejlődése olyan mértékű, ami messze meghaladja egy érett főemlős baba fejlődését. Azáltal hogy őseink felegyenesedtek, és két lábon járó élőlényekké váltak, a medenceöv funkcionális változásai azt eredményezték, hogy a szülőcsatornán már nem fért volna át egy érett agyat tartalmazó koponya. Az ember várandóssága így, ez által az evolúciós kompromisszum révén érte ez a jelenlegi hosszúságát. R. D. Martin primatológus-antropológus szerint az embercsecsemő, ha nem kéne éretlenül megszületnie, 12 hónapot töltene az anyaméhben. Az első 12 hónap fejlődési tempóját tekintve a méhen belüli fejlődés ritmusát követi, ezt követően a fejlődés a többi emberszabású fejlődésével párhuzamba állíthatóan zajlik. Más antropológusok szerint ez a kompromisszumokkal teli időszak nem 12, hanem 17 hónapra tehető, mikorra már az egészséges embergyerek két lábon járva követi az anyját, verbális kommunikációja pedig kialakulóban van.
Nyugodjunk meg tehát, ha a baba a társaságunkra vágyik. Az anyáról-apáról való leválás folyamata hosszabb- rövidebb közeledési szakaszokkal jár (gondoljunk a szeparációs szorongás időszakára, vagy egy betegség miatti fokozott bújósságra) mégis, mire megnőnek, kompetens, önálló gondolatokkal és koncepciókkal rendelkező felnőtt válhat belőlük.