Egy kisbaba érkezése nem csak a szűkebb család, hanem akár az egész nagycsalád, és a baráti kör életét is megváltoztatja. A lányból anya lesz, a fiúból apa, és akik zökkenőmentesen lépnek új szerepükben a szülővé válás útjára, azok is meglepődve tapasztalhatják, mennyire megváltozik a viszonyuk a saját és a párjuk szüleivel. A gyerekágy nagyon érzékeny időszak az új család számára. A saját felelősség és a kompetenciahatárok megtalálása, a segítség kérése-elfogadása illetve a kért és kéretlen tanácsok megfogadása illetve figyelmen kívül hagyása kötéltáncát minden szülőpár megtapasztalja.
Ha nagyszülőként, vagy a szülők testvéreiként próbáljuk meglelni a szerepünket az új családi szerkezetben, az sem tökéletesen egyértelmű mindenki számára.
Talán a barátok helyzete a legkönnyebb ilyenkor, bár nagyon sok barátság szakad meg vagy függesztődik fel a kisgyerekes években.
Ha támogatni szeretnénk -saját családi pozíciónktól függetlenül – egy gyermekágyas családot, az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük, hogy vannak és mi az, amire vágynak. Fontos természetesen ilyenkor is az őszinte, egymást tiszteletben tartó viszony a szülőpár felé, hiszen azok felé, akiknek megfelelni szeretnénk, nem szívesen nyílunk meg.
Ha segíteni szeretnénk őket, akkor az első szabály tehát: fogadjuk el, hogy az ő életükben ők a kompetens személyek.
A második, hogy ha bármit teszünk értük, akkor azt és úgy tegyük, ahogy az nekik jó és ne úgy, ahogyan nekünk jól esne. (Van olyan is, amikor egyeznek a szükségletek, de ez sajnos ritkább, mint az ember gondolná.) Ha egy bevásárlásra kérnek, ha csak egy mosogatásra, vagy egy süti megsütésére, az is éppoly sokat jelenthet a friss család számára, mint az, ha elvisszük a nagyobb testvért a játszótérre, vagy ítélkezés és közbevetések nélkül meghallgatjuk az anyát, miket élt át a szülése során, akár egyszer, akár már századszor meséli el az élményeit.
A harmadik szabály: fogadjuk el azt is, ha épp nem kérnek tőlünk segítséget. Ha tudják, hogy számíthatnak ránk, akkor már meg tudtuk adni azt a támogatást, amire a legnagyobb szüksége van minden pici babás és nagyobb gyerekes családnak: a bizalmat és az elfogadást.