Egyszer volt, hol nem volt, volt egy három gyerekes család, ahol a nagyobb gyerekek egyidősek az én nagyobb gyerekeimmel.

Nagyfiuk egykorú az én nagy fiammal és együtt vártuk a középsőket, jó barátságba kerültünk addigra.

Amint megfogant a legkisebb leányka, az édesanyjuk megkért engem, hogy kísérjem a várandósságát és a szülését. Mikor Lili Róza megszületett, már Liliommal együtt mentünk támogatni a vajúdását.

Hajnal negyedik születésnapjára kérte édesanyjuk, hogy varrjak neki egy sipkás manót, Lilinek pedig egy marokmanót. Nagy szeretettel álltam neki a manók tervezésének.

Hajnal méltó a nevéhez, cserfes-dalos tűzról pattant lányka, neki egy narancsos szikra manót álmodtam. Lili Róza szelíd életörömével egy halvány fűzöld-mályva színű manócskát ihletett.

Íme, a testvérkék:

Nóri igért még nekem fotókat a boldog tulajdonosokkal közösen, remélem, hamarosan azokat is megmutathatom nektek!