Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka valódi ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája (elviselési képtelenség, amelyhez az immunrendszernek nincs köze) bizonyos ételek iránt, amely kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.

Az ételallergiát azért fontos elkülöníteni az étel-intoleranciától, mert az ételallergia veszélyesebb, akár halálhoz is vezethet, azonban e kettőt nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni, de ha gondolnak rá, megfelelő vizsgálatok segítségével egyértelműen felállítható a diagnózis, ezáltal lehetőség nyílik a hatékony megelőzésre.
Fokozott a  kockázat ételallergia kialakulására, ha az allergiás megbetegedések (szénanátha, asztma vagy ekcéma) gyakoriak a családban. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni. Ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia kialakulásának valószínűsége.

Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban, különösen csecsemőknél és tipegőknél jelentkezik. A gyermek fejlődése során az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát okozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy minden olyan beavatkozás, ami a bélflórát illetve a bélfalak fehérje áteresztését befolyásolják, fokozzák az ételallergia kialakulásának esélyét. A gyerekek általában kinövik a tej, szója, búza illetve tojás allergiájukat. Ezzel szemben laktóz intolerancia csecsemőkorban igen ritkán, inkább más betegségek következményeként (például hasmenés után) fordul elő. Ha az allergia már gyermekkorban is makacs illetve súlyos volt, továbbá ha dióval, mogyoróval, hallal vagy rákkal szemben alakult ki, valószínűleg egész életen át megmarad. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki. Az ételallergia tünetei súlyosságukban igen változóak: a kellemetlentől a halálosig fordulnak elő. Ide tartoznak: a száj zsibbadása; a bőr viszketése; csalánkiütés, az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása; ziháló légzés, az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség; hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás; szédülés, ájulás; ekcéma. Csecsemőknél gyakran a sírósság, a nappal-éjszaka felcserélődése, nyálkás, esetleg véres széklet, a gyarapodás ütemének lassulása esetleg leállása, fogyás hátterében ételallergia áll. Ilyenkor az immunrendszer egyes élelmiszerek bizonyos alkotóit célszerűtlenül ("tévedésből") káros anyagnak tartja és védekezik ellenük. Fontos megemlíteni a keresztallergiákat. Ez abból a jelenségből adódik, hogy a keresztallergén fehérje szerkezete bizonyos motívumait tekintve nagyon hasonlít a valódi allergénre, így a szervezet azt is veszélyes anyagként ismeri fel.

A tejre keresztallergének a marhahús, kecsketej és származékai, a juhtej és származékai illetve ezen állatok húsa, tojásra pedig a szárnyasok húsa. A szójaérzékenység nagyon gyakran társul a tejfehérje-érzékenységgel. Csecsemőkorban a szoptatott csecsemőknél külön figyelnünk kell az anya (vagy a donor női tej esetén az adományozó) nulldiétájára, illetve, hogy tápszeres csecsemőnél a HA jelzésű tápszerek nem megfelelőek, speciális gyógytápszer adása indokolt!